2013. március 20., szerda

Tóték - Ismertető



Ismertető az Isten hozta, Őrnagy úr! című filmről

Fábri Zoltán, Isten hozta, Őrnagy úr! című filmjét 1969-ben mutatták be. A jól ismert Örkény dráma, a Tóték filmváltozatában neves magyar színészek vonulnak föl; a film két főszereplője Sinkovits Imre, Tót, és Latinovits Zoltán, az Őrnagyúr szerepében.
Örkény István Tóték című művét a 60’-as években írta, elsőként kisregény, majd dráma formában. Az alkotás rövid időn belül hatalmas sikert aratott, Örkény megnyerte vele a Fekete Humor Nagydíját; valamint az elismerés további drámák írására sarkallta. A Thália Színház-béli bemutató sikere nyomán igény mutatkozott a mű filmvászonra vitelére; így készült el 1969-ben az Isten hozta, Őrnagy úr!
A film meglehetősen jól tükrözi a dráma lényegét, hatásos tömörítésekkel mesélve el a Tót család történetét. Egy észak-magyarországi községben játszódó történet főszereplői a Tót család, akik első látásra a tökéletes családmodell mintapéldái. Tót Lajos, a családfő megbecsült községi tűzoltó; feleségével, Mariskával, és kislányukkal, Ágikával tökéletes egyetértésben élnek. A család büszkesége Gyula fiuk, aki az orosz fronton teljesít szolgálatot.
Gyula gyakran ír leveleket a frontról családjának, s egy ilyen alkalommal a levélben az áll, hogy az egységének őrnagya ellátogat a Tót családhoz pihenés gyanánt.
Tóték természetesen – Gyula előmenetelét elősegítendő – nagy örömmel, mindent megtesznek az őrnagy úrnak ott tartózkodása alatt. De az őrnagy úr látogatása minden szempontból rendhagyónak bizonyul; a fronton megkeseredett katona a feje tetejére forgatja a Tót család életét, akik önként és dalolva teljesítik minden kívánságát. A történet egyetlen öntudatos szereplője Tót, aki egy pont után nem tűri az őrnagy megaláztatásait.
A film megnyerően, jó technikával mutatja be azt a folyamatot, ahogy egy család behódol egy zsarnoknak – a hatalomnak. A feszültséget emellett fokozza, hogy a néző már viszonylag korán értesül Gyula haláláról; és tudja, Tóték fáradozásai teljesen hiábavalók. A mű sokrétű értelmezési szintjei közül talán az a legmeghatározóbb mondanivaló, hogy a háború ugyan a tömegek tragédiája, de egyes emberre vonatkoztatva szintúgy olyan pusztító a hatalom manipulációja, elnyomása.

A történet az őrnagy úr halálával végződik; a gyűlöletes dobozoláshoz használt margóvágóval Tót négy, egyenlő darabra vágja. A film tökéletesen visszaadja az alapvetően humoros történet tragikumából és komikumából származó kettősséget.
-
Az iromány körül-belül 25 perc alatt született, nyelvtanórán...

2013.03. 08.
Radnai Dániel

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése